10 éves lett a lányom. Ez azt jelenti, hogy 10 éve vagyok anya. Olyan, mintha csak most lett volna az a bizonyos április 13-a, amikor megismertem Borókát, amikor a kezembe foghattam először, amikor egymás szemébe néztünk. Az a nap, ami teljesen megváltoztatta az életemet. Azóta is ő a legjobb tanítóm, aki megtanított más szemmel látni a világot. Ez egy különleges születésnap!

Makacs és önálló. Ez a két legjellemzőbb tulajdonsága, amit ha jó irányba tereljünk, akkor pozitív irányba vezeti felnőtt korára, hiszen, ha a fejébe vesz valamit, akkor azt megvalósítja. Kicsi kora óta ezt teszi, és látom évről évre, hogy önmagát hogyan tudja nap mint nap legyőzni és ezen tanulva tovább fejlődni. Nehéz út, de nagyon inspiráló számomra is. Boróka alkotta meg tulajdonképpen a Borartit, az ő rajza a logom a mai napig, ő vele kezdtem el otthon alkotni és nőtte ki magát azzá, ami ma a Borarti. Blog, alkotóműhely, kreatív tér, egy szemlélet, ami folyamatosan fejlődik velünk együtt, a szabad alkotás és a természet szeretete egy márkába gyúrva.

Ezért aztán ez a szülinap nem csak Borókáé tulajdonképpen, hanem a Borarti megszületésének 10. évfordulója is. Amikor elkezdtük a szülinapi tervezést, egyértelmű volt, hogy magunk készítjük közösen a meghívókat. Ez már nálunk az ünneplés első szakasza.

A közösen eltöltött minőségi idő = ALKOTÁS.

Szeretem az egyszerű, ösztönszerű absztrakt rajzokat, amik megőrzik a gyermeki lét játékosságát. Ez szimbolizálja nekem a gyerekkort, a felhőtlen lét kiszámíthatatlanságát. Innen indultunk ki, hogy az alkotás öröm legyen, élmény, ami emlék marad.

Az asztalra tettem egy nagy méretű fotokartont, és a kezébe adtam az ecsetet. A színeket összeválogattuk az ő ízlése alapján, majd arra kértem, hogy egy színhez egy formát találjon ki és így kezdje el megtölteni mintákkal az üres felületet. Így lettek kék buborékok, sárga csíkok, rózsaszín pacák.

Amikor ezekkel elkészült, sniccerrel felszabdaltuk őket A/4 es méretre, majd félbe hajtottuk őket. Így minden lapra teljesen véletlenszerűen jutottak a minták, így minden egyes darab egyedi és megismételhetetlen lett.

A legutóbbi dekorációs munkám során rengeteg papírvirágot gyártottam, ami Borókának nagyon megtetszett, már akkor is készített ő is magának párat, de most sem hagyhattuk ki. Kék és arany fotokartonból mini papírvirágokat gyártottunk, majd ezeket ragasztó pisztoly segítségével a meghívókra ragasztottuk, úgy, hogy a mintához illeszkedjen. Így mindegyik virág máshová került.

Végül a szöveg következett. Az elejére betű pecséttel nyomtuk rá a meghívó feliratot. Belül pedig nyomtattam egy lapot a részletekkel, amit beragasztottunk.

Jó volt együtt elkészítenia meghívókat, jó volt látni, ahogyan izgul, készülődik, tervez. Nekem ezek a pillanatok jelentik az anyaság sava borsát, ezért érdemes minden reggel felkelni, energiát fektetni abba, hogy jó példát mutassunk, hogy olyan értékes gyerekekké cseperedjenek, akiknek fontosak az emberi kapcsolatok, a közösen megélt élmények. A kreativitás, az alkotás azt gondolom, hogy nagyon jó lehetőség, hogy megtaláljuk a közös hangot. Érdemes időt szánni rá.

Alkotni jó, együtt alkotni csoda!