Tudatos életmód fontossága

Ahhoz, hogy a gyerekeinknek megtanítsuk a tudatos életmódot, először magunkat kell beleásni a témába és elkezdeni átalakítani a jelenlegi életvitelünket. Ezért most segíteni szeretnék, hogy könnyebb legyen ez a folyamat, hogy utat mutassak ezeknek a lépéseknek az elsajátításához. Hosszú ez az út, de ha kitartóak vagyunk meglesz az eredménye.

alkoss szabadon

foto: BOOOK Kiadó / Zergi Bori

Tudatosan élni összetett dolog. Sok tanulással, sok odafigyeléssel jár, de mindezek mellett, ha már kialakítottuk, akkor leegyszerűsödik sok minden, értelmet nyer a sok fáradozás. Odafigyelni a környezetünkre, az étkezésre, a hulladék újrahasznosítására, a háztartás zöldítésére, a pazarlást minimalizálni mind mind része ennek a folyamatnak. A Borarti alkoss szabadon módszer ezekre alapszik, hiszen rávezeti a gyerekeket, hogy ha újrahasznosítanak, ha barátságot kötnek a természettel, akkor nemcsak tesznek a környezetükért, de remek alapanyagokat találnak az alkotásra, tehát ezek együttes alkalmazása tökéletes kombináció a szabad, kreatív, tudatos élethez. A hulladék inspirál, hiszen alapot ad az újragondolásra, a természet inspirál, hiszen rengeteg alapanyagot rejt. Az újrahasznosítás ma már nemcsak szemlélet, hanem életmóddá nőtte ki magát. Rávilágít, hogy nem érdemes pazarolni, feleslegesen új dolgokra költeni, hiszen némi leleményességgel, kreatív gondolkodással és kézügyességgel egyedi tárgyakat hozhat bárki létre belőle. A gyerekeknek ez olyan, mint egy nagy kreatív játszótér, hiszen amerre járnak mindenütt találnak újra felhasználható matériákat. Ha így nőnek fel, akkor ez lesz a természetes számukra később is, nem kell megtanulni, hanem készség szerűen elsajátítják akaratlanul is. A tudatossághoz a rutinok kialakítására időt kell hagyni, sokszor akár években mérhető, de nem baj, lépésenként haladjunk vele, úgy, ahogyan a mi életvitelünk megengedi. 

zero waste

foto: BOOOK Kiadó / Zergi Bori

Hulladékmentes életmód fontossága

A hulladékmentes életmód első hallásra lehetetlennek tűnő küldetés, hiszen ki az aki egyből képes minimalizálni a szemetét. Szerintem senki. Lépésről lépésre kell haladnunk a cél felé, példát mutatva a gyerekeinknek. 

A 6R módszer az alap kiindulás a hulladékmentes életmód kialakításához, ezek adják a vázát annak az életvitelnek, amivel fenntartható módon tudjuk kezelni a háztartásunkat.

 

  1. refuse – visszautasítás – minél kevesebb terméket vigyél haza, csak azt, amire valóban szükséged van
  2. reduce – csökkentés – figyeljünk oda a termék csomagolására, mit tartalmaz, valamint a megunt, nem használatos holmikat ne dobjuk ki, hanem adjuk tovább, akiknek még szüksége lehet rá,  a lomtalanítás is ide tartozik
  3. reuse – újrasználat – ez nem az újrahasznosítás, hanem saját eredeti funkcióját látja be az adott tárgy. Olyan tárgyakkal vegyük körbe magunkat, amiket hosszú távon tudunk használni, több alkalommal is
  4. repair – javítás – ne rögtön dobd ki azt, ami elromlott vagy tönkrement, hanem javítsd meg, szereled meg, hogy tovább tudd használni. A ruhákat is inkább varrjuk meg, mint dobjuk ki és újat vegyünk helyette
  5. recycle – újrahasznosítás – tárgyak új funkciót kapnak,  tovább élnek egy kis átalakítással, tovább gondoljuk őket, hogy ne hulladékként végezzék, hanem új tárgyként velünk maradhassanak
  6. rot – komposztálás – a szerves szemét hasznosítása

 

alkoss szabadon

foto: BOOOK Kiadó / Zergi Bori

A legelső lépés, hogy vizsgáljuk meg a szemetünket, majd szelektáljuk őket, így rögtön látjuk, hogy mi az ami a legtöbb. Ezután fókuszáljunk a vásárlás tudatos felépítéséhez. Lemondásnak tűnhet, hogy sok dolgot a blotban hagyunk, de hozzá lehet szokni és sok esetben otthon is el tudjuk készíteni, így nem lesz felesleges csomagolás,  hulladék. Az élelmiszerekből ne halmozzunk feleslegesen, hogy aztán kidobjuk őket, hane próbáljunk meg céltudtosan arra koncentrálni, amire valóban szükség van. Ha boltba megyünk a zacskó helyett vigyünk textil szatyrot, majd edényeket az egyéb dolgoknak. Próbáljunk meg leszokni a bevásárlóközpontok látogatásáról, ahol rengeteg inger ér bennünket, amivel a kereskedők vásárlásra ingerelnek. A piacozás legyen akár családi program. A háztartásban a következő lépés a tisztítószerek, tisztálkodási szerek átstruktúrálása lehet. Itt is keressük meg a számunkra leginkább kényelmes utat. Ne az legyen az első dolgunk, hogy mindent kivágunk a kukába, mert ezzel sem, teszünk jót, hanem akkor változtassunk, ha a meglévők elfogytak, tönkrementek. Ezután keressük meg a legszimpatikusabb terméket. Én például sokáig próbálkoztam a mosódióval, de végül nem szerettem meg, de helyette találtam olyan környezetbarát terméket, amit nagyon szeretek és lelkiismeretfurdalás nélkül moshatok vele, sőt a csomagolását újrahasznosítva alkotásra buzdítom a gyerekeimet. 

Ezekkel a lépésekkel a gyerekeink életmódját alapozzuk meg, hiszen amit mi nagy nehezen bevezetünk az életünkbe, ők már játszva fogják alkalmazni. Olyan ez, mint a biciklizés, csak egyszer kell megküzdeni vele, aztán már megy, mint a karikacsapás egy életen át. Fokozatosan haladva, lépésről lépésre csodákra leszünk képesek, csak elhatározás kérdése. 

 

zero waste

foto: BOOOK Kiadó / Zergi Bori

Újrahasznosítás

Talán ez a legizgalmasabb része a tudatos életmódnak. itt lehet igazán kiélni a kreatív énünket. Alkotni jó, izgalmas alapanyagokból pedig felszabadító élmény. Az újrahasznosítható alapanyagok pedig a legjobbak, hiszen tengernyi lehetőséget rejtenek magukban. Legyen az a legegyszerűbb PET palack, annyi féle módja van annak, hogy ne a szemétben végezze. A gyerekeknek ez egy olyan játszótér, ahol szabadon garázdálkodhatnak a jó értelemben véve. Kísérletezhetnek, próbálkozhatnak következmények nélkül, hiszen nem baj, ha elrontják, nem baj, ha nem sikerül. Újra lehet kezdeni, újból át lehet gondolni, hogy mi lesz a megfelelő technika. Ezzel a hozzáállással teljesen egyedi dolgok jönnek létre, ezért gondolom a kreativitás fellegvárának az újrahasznosítást. Már régen nem igaz, hogy csak tákolmányokat lehet “szemétből “ létehozni. Egészen komoly művészeti értéket képviselnek már az újrahasznosított alapanyagokból készült művészeti alkotások vagy design tárgyak. 

zero waste

foto: BOOOK Kiadó / Zergi Bori

 

Fenntartható fejlődésre nevelés

A fenntartható fejlődésre nevelés, vagyis az ésszerű, mérsékelt, saját, társas és biológiai környezetünk igényeit, szükségleteit figyelembe vevő egyensúly kialakítása. Ennek megértéséhez szükség van az egyén ön érdekein túlmutató  gondolkodás módra. Ez nézőpont váltást követel. Szükség van a gondolkodásmód fejlődésének olyan szintjére, hogy az egyén mások érdekeit a saját érdekeivel egy szintre tudja emelni. Másfelől képesnek kell lennie a kialakult, rutinszerű szokásai megváltoztatására, ha az a fenntartható fejlődés eszméjével ellentétben áll. A felnövekvő nemzedéknek szüksége van a fenntarthatóságra és környezettudatosságra nevelésre. Meg kell tanulniuk , hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen használják. A természet és környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a gyerekek számára. Tisztában kell lenniük a szűkebb és tágabb környezetük értékeivel és ezeknek megőrzésének módszereivel. Azokat a  társadalmi és gazdasági folyamatokat meg kell ismertetni velük, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő környezetükben. Az iskolában is szerencsére már foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, a NAT (Nemzeti Alap Tanterv) is hangsúlyt helyet ezekre a kérdésekre és a közoktatás részeként kezelik. Az iskolákban a gyakorlatban a papírgyűjtés, a szelektív hulladékgyűjtés, természetjárás, hagyományőrző programok formájában jelenik meg. Ennek az oroszlán része viszont mégiscsak az otthoni környezetre hárul, tehát a szülők felelőssége ezekkel még részletesebben megismertetni a gyerekeket és ennek a szellemiségnek megfelelően nevelnie őket. Ez egy egész életen át tartó tanulás. A rendszerben történő és a kritikai gondolkodás fejlesztése, a társas készségek fejlesztése jóval túllépnek a környezetismereti kérdéseken. A játékosítás módszerével sokkal könnyebben sajátíthatják el a gyerekek ezt a tudást, hiszen a játék természetes tevékenység. Az állatvilágban is számos példa utal erre. Fontos tanulási forma, amely segítségével kipróbálható, begyakorolható a későbbi viselkedés.

A fenntartható család fogalmának megértéséhez a természeti népek, indiánok élethez való viszonya ad útmutatást, akik azt vallják, hogy mielőtt bármit cselekednénk, gondoljuk végig a hatását hét generációra előre. Ehhez különböző erőforrásokra van szükségünk. Először is ki kell elégítenünk a gyerekeink szükségleteit. 

 

Lelki szükségletek:

 

  • igényük van az együtt töltött időre a szülőkkel
  • igényük van a világ felfedezésére
  • igényük van más gyerekekkel való játékra
  • igényük van a dolgok elsajátítására
  • igényük van arra, hogy támogassuk őket a nehéz helyzetekben

 

Fizikai szükségletek:

  • egészséges táplálkozás
  • szabadtéri mozgás
  • megfelelő ruházat
  • megfelelő otthon biztosítása

A gyerekek akkor tudnak jól fejlődni, ha mindezt biztosítani tudjuk számukra. Ennek hiányában ne várjuk el tőlük, hogy együttműködő, kiegyensúlyozott, jól tanuló gyerekek legyenek.

Erre a szülőknek anyagi erőforrásra, időre és támogató közösségre van szüksége. Mindent megtesz az ember, hogy a lehető legjobbat adja a gyerekének, ezért sokszor időt és energiát nem kímélve dolgozunk, ahelyett, hogy minőségi időt töltenénk a gyerekeinkkel, pusztán azért, hogy megvásárolhassuk nekik amire csak vágynak. Jól tesszük ezt vajon? 

Kizsigereljük magunkat, se időnk, se energiánk nem marad a feltöltődésre és a családra. Ez nem a mi hibánk, ebben a társadalomban nagyon nehéz másképpen cselekedni. Kell erre időt és energiát szánni, átgondolni ezeket és ha kell a fontossági sorrendet megreformálni, hogy legyen lehetőség a társas kapcsolatokra, a közös együttlétekre és önmagunkkal foglalkozni. A gyerekeknek szükségük van, hogy saját érdeklődésük mentén fedezhessék fel a világot, de a felnőtteknek ugyanúgy meg kell teremteni a lehetőséget, hogy olyannal foglalkozhassanak, ami örömet okoz számukra, hiszen üres kancsóból nem lehet virágot locsolni. Erre az alkotás akármilyen ága, a természethez kapcsolódás akármelyik formája tökéletes.

zero waste

foto: BOOOK Kiadó / Zergi Bori

Mikor a természethez kapcsolódunk önmagunkban táplálunk valamit. Ide születtünk a Földre, itt a lakóhelyünk, ide kapcsolódunk, a Földtől függ az életünk. Ezt sosem szabad elfelejtenünk, ezért kell szoros kapcsolatot ápolnunk vele, ezért kell a lehető legtöbb időt a természetben töltenünk, hogy érzékelni tudjuk. Amikor élővé válik bennünk a hely, amivel a természethez kapcsolódunk, tudatára ébredünk a cselekedeteink hatásának, és sokkal kevésbé tudunk olyasmit tenni, amivel fenyegetjük a létét. A fenntartható nevelés tehát nem csak a család kapcsolatait erősíti, hanem figyelmet fordít arra is, hogy átérezzük, hogy a Föld gyermekei vagyunk, így az ember és természet ősi kapcsolódása újra felszínre kerülhet. 

A rohanó világ és az anyagi javak hajszolása helyett legyen célunk megtalálni a helyünket a világban és minél több közösen töltött időt szánva a gyerekeinkre felfedezni ezt a csodás helyet. A Föld ökológiai krízisének mi emberek vagyunk az okai, közben pedig nem lettünk boldogabbak, legfeljebb kényelmesebben élünk. Az életmódunkat fenntarthatóvá kell tennünk, hogy egészséges lelkű embereket neveljünk a gyerekeinkből egy természetes közegben. Tegyünk érte, hogy a jövő generációjának legyen helye ezen a bolygón még nagyon sokáig!

Az Alkoss szabadon című könyvemben találtok ötleteket az újrahasznosítás elsajátítására, megismerésére, segítséget kaptok, hogy a gyerekekkel hogyan szerettessétek meg a természetet, hogyan legyen az életük része.

alkoss szabadon

Megrendelni INNEN tudjátok.

A könyv készítése során olyan partnereket kerestem, akik hasonló elvek alapján gondolkodnak, ezeket a gondolatokat támasztják alá termékeikkel, szolgáltatásaikal. A SHAMO BAGS, a PRINTA, a KITCHY DESIGN termékei ezért kerültek a könyvbe, ismerjétek meg , szeressétek és használjátok őket!