Ez egy olyan körforgás, ami táplálja az egyiket és inspirálja a másikat.  A természet, mint alap kiindulási pont, minden inspiráció, minden forma és szín megteremtője. Az alkotás pedig a természet szócsöve, ahol értelmet nyer és tovább manifesztálódik egy alakzat egy élőlény. Mindez hiábavaló és öncélú, ha nem arra hívja fel a figyelmet, ami a legfontosabb, hogy éljünk fenntarthatóan, közel a természethez testben és lélekben. Ez már nem úri huncutság, hanem az egyetlen választható út. Minden ceruzavonásom, megnyilvánulásom ezt a célt szolgálja. Gyönyörködtetni már nem nagy kunszt, de a jövő nemzedékének utat mutatni már kihívás. - Ez az új Borarti.

Szeretem megfogni a tárgyakat, megsimogatni a faleveleket, érezni a textúráját, megtapasztalni a milyenségét. A szemem után a kezem a második érzékszervem, amivel befogadom a környezetem, majd amivel megteremtem a saját világom lenyomatait.

Folyton keresem azokat a régi és új technikákat, alapanyagokat, eszközöket, amivel ki tudom fejezni a természet iránt érzett mély tiszteletemet, szeretetemet. Szeretném ezt a tudást továbbadni, megtanítani Nektek is, hogy megtapasztalhassátok az alkotás örömét, a természet végtelen szeretetét. 

Nem lettem más, nem változtak a nézeteim, csupán többet tanultam, olvastam a világról, még többet tapasztaltam a bőrömön a természetet járva és mindezt szeretném tovább adni Nektek is, megosztani Veletek élményeimet, gondolataimat az alkotásaim nyelvén. Új perspektívát kínálni, lehetőségeket, ötleteket bemutatni, az alkotás erejével kommunikálni. 


Adj időt és teret! Elmélyülni, belelassulni az alkotás csodájába

Kosz Káosz Katarzis

Egy lelassult, tudatos fókusz jelenlétében tudunk olyan élményekhez jutni, amik valóban örömet, boldogságot és elégedettséget okoznak az elménkben. Erre a gyerekeket is meg kell tanítanunk, illetve hagynunk kell őket, hogy ezt a maguk ösztönös élethez való hozzáállásukkal meg tudják tartani, ne hagyjuk, hogy feledésbe merüljön. Ebben az állapotban képes az alkotói folyamat is teljesen kibontakozni. 

Nagyon sokszor nyúlok vissza a természeti népek életmódjához, hiszen ők azok, akik ezeket a számunkra már szinte elfelejtett munkafolyamatokat a mai napig ösztönszerűen élik meg. 

Hiszem, hogy a boldog gyerekkor alapvető feltétele a földközeli életmód. Érezze, tapintsa, ismerje a minket körülvevő természetet, tudja, milyen a nyirkos talaj érintése, a harmatos erdő illata, a pillangó szárnycsapkodásainak hangja. Legyen koszos a keze, ismerje a szél érintését az arcán, mert ezek azok a tapasztalások, amikre aztán később épitkezhetnek, és felnőttként ezek azok az emlékek, amelyek visszahozzák a gyermeki énünk boldog pillanatait és örökös inspirációt adva segíthetik felnőttkori szemléletünket. 

Közelebb húzzuk magunkhoz a természetet, megvizsgáljuk, újragondoljuk. Színeit, formáit alkotásra használjuk. Vizsgálódunk, kísérletezünk, a körülöttünk lévő alapanyagokat felhasználjuk, újrahasznosítjuk a képzőművészet segítségével.

A természetben járva megtanítom a gyerekeknek észrevenni a szépet, hogy aztán alkotássá formálják, maguk képévé alakítsák azt. A gyerekekkel a természet tanulmányozásán keresztül új technikákat, újfajta megközelítési módot ismertetek meg.

Belehallgatnál mik azok a hangulatok amik inspirálnak?

itt megteheted.